Képfényező blog | fotók, gondolatok…

A péntek esti bolondozás, és a vasárnap esti fotózás után elérkeztünk a lényeghez (?): végül az esküvőről szeretnénk mesélni.

Arról az esküvőről, aminek mi magunk is kicsit “rajongói” lettünk, és ez szokatlan érzés. Mert jó ideje nézegettem, csodáltam egy-egy külföldi fotós képeit (pl. a kaliforniai José Villa nagy kedvencem), akiktől remek esküvői sorozatokat szoktam látni szőlőkből, borvidékekről, rengeteg ötletes aprósággal, ízléses dekorációval (és színekkel!), szép kúriákkal, … és most egyszer csak itt volt előttünk. Sejtettük már előzőleg is, de amikor péntek este megérkeztünk, akkor csodálkoztunk rá igazán.

Azt hiszem, sose voltunk még ekkora bajban a képek válogatásával: a blogbejegyzés és a diavetítés igen nehezen akart elkészülni. Túl sok kép volt, amihez ragaszkodtunk. :) De abban bízunk, hogy ezzel a pár képpel már kedvet csinálunk a diavetítéshez, ez pedig talán mindenki számára érthetően elmeséli, miért is lelkesedtünk.

Túrony Árpád-kori temploma is értő kezek között újulhatott meg néhány évvel ezelőtt: egyszerre kerüli el a “romos” hangulatot, és maradt meg a történelem, a kor érzete. Most pedig szokatlanul nagy élet költözött a templomba, és Élet alatt nem csupán a nyüzsgést értjük…

Nem kért rá senki, de végül némi reklámot mégis csinálnék a Jackfall-nak, mert a környék, az udvar, a ház és a belső terek is szépek; a bor finom (hoztunk egy kartonnal, de már csak egy palack…), és hogy mindez egy esküvőn mit ér, azt itt láthatjátok. A jó hír, hogy Bori (a menyasszony :) ) “civilben” a Jackfall egyik szíve-lelke (ahogy elnéztük, aligha egyedül). Úgyhogy talán-talán nem csak egyszeri alkalom volt ez – mi legalábbis reméljük… :)

És ha mindez nem lett volna elég: találkoztunk Norah Jones fehérbe öltözött hasonmásával (legalábbis hallottuk énekelni), este pedig még táncfotózáshoz kapcsolódó emlékeinket is leporolhattuk. :)

Végül pedig a lényeg: a diavetítés. Reméljük, sikerült kedvet csinálni hozzá. :)

Diavetítés a képre kattintva!

Ahogy ígértük, ismét Bori és Zoli képei következnek, ismét Villányból – ámde most az esküvő előtti nap szalmabáláit az esküvő másnapjának szőlőire cseréljük. Merthogy olyan helyekre vittek minket Zoliék, hogy… no, nézzétek a képeket inkább. :)

Jártunk dombon és völgyben, szőlősorok között és kápolna tövében; kaptunk sok olyan szépet, amit egy borvidék adhat. És aminek külön örültünk: nem csak azért voltunk itt, mert “szép”, hanem mert Boriéknak ezen túl is sokat jelent ez a vidék, nem csak egy félnapos kirándulásra jöttek ide…

Mi pedig most már biztosan tudjuk, amit eddig csak sejtettünk… Villány gyönyörű. Vissza szeretnénk menni! :)

A következő napok sztárjai alighanem Bori és Zoli lesznek itt, a Képfényező blogon… Kezdjük mindjárt a jegyesfotózással, ami az esküvőhöz a lehető legközelebb: előző nap este, félig-meddig már már a naplemente után készült. Ilyen kis bolondos, vidám párokat szeretnénk ezentúl minden péntek estére! :)

Már ezek a képek is Kisjakabfalván készültek – a környékről, a faluról, és úgy általában Villányról azt hiszem, szépeket fogunk még mesélni szóban és képben is a következő napokban. Most nem volna egészen időszerű, hiszen amikor ezek a képek készültek, még mi is csak 1-2 órája voltunk itt, és épphogy kezdtük sejteni, mennyire jó helyen vagyunk. :)
Következzen tehát Bori, Zoli, Kisjakabfalva templomtornya, néhány szalmabála, naplemente, meg sok-sok bolondozás az esküvő előtt.