A(z) ‘Utazás’ címszóval jelölt bejegyzések:
Amsterdam
Sosem jártam még korábban Amsterdamban, bár mindig vonzott kicsit… bár az is igaz, elsősorban az építészete, városképe, és nem a (szub)kulturális vonatkozásai miatt. :) A sok keskeny, egymáshoz támaszkodó ház, csatornák, csónakok és hidak viszont már a korábban látott képeken is tetszettek.
Tavaly ősszel aztán volt lehetőségem egy futó ismeretséget kötni a várossal: Franciaországba igyekeztem, repülővel, amsterdami átszállással – és sikerült úgy foglalnom a jegyeket, hogy mind az oda-, mind a visszaúton legyen kb. 3 óra az érkezés-indulás között. Így aztán, köszönhetően a reptérről induló, kb. 20 perc alatt a központig jutó vonatnak, volt időm picit körülnézni.
És valóban: a város maga nagyon tetszett. Zegzugos, hangulatos, emberközeli világ a maga téglaépületeivel, sétálóutcáival, tengernyi biciklijével, csatornáival és kávézóival. Jellemző kép a híres-neves piroslámpás negyed, a maga kirakataival, a sok biciklivel, meg a keskeny, magas házakkal, az utca közepén futó csatornával… A “közönség”, az utcákon hömpölygő hangos, zajos, helyenként kissé “durva” tömeg kicsit rontotta az élményt.
Arra jutottam, akkor élvezném igazán a várost, ha lakhatnék ott pár napot, és kora reggel már az utcákat járhatnám, amikor még nincs tömeg.
Göteborg
Göteborg Svédország második legnagyobb városa Stockolm után, kb. félmillió lakossal. Mindazon erényekkel, amik miatt egy svéd város szerethető: sok nyitott tér, zöld foltok, víz, tengerpart, kikötő, macskaköves sétálóutcák és szép téglaházak. Eső volt hozzá bőségesen, de hozzá lehet szokni. Meg arrafelé úgyis azt tartják, nincs rossz idő, csak rossz öltözet. :)
Egy barátunknál laktunk pár napot Göteborg mellett, Nödinge-ben, így volt lehetőségünk itt is körbenézni – köszönet érte, Nóri! :)
Kedvenc városrészünk az ún. “Haga”-negyed. No ezt nem szabad kihagyni. Legalábbis a közepén futó sétálóutca “kötelező olvasmány”. Egységes építészeti stílusú, szép, tiszta és igazi skandináv hangulatú városrész. Tégla- és faépületek, a földszinti részeken kisebb-nagyobb, ízlésesen, szépen berendezett üzletek. Köztük egy varázslatos hangulatú kávézó, meleg színekkel, szép öreg fabútorokkal, meglepően finom kávéval (ez svéd földön sajnos ritkaság), és sokféle finom süteménnyel. Egy élmény volt.
Diavetítés a kis képekre kattintva:
Borås
Borås egy svéd városka, Göteborg-tól kb. 50 km-re keletre kb. 1 óra vonattal.
A belvárosi része igazi hangulatos skandináv városka, macskaköves sétálóutcákkal, vörös/barna tégla vagy faházakkal, szépen berendezett boltokkal, renddel, tisztasággal…legalábbis, ha jó helyre nézünk. :)
Valami számomra nehezen érthető gondolattól vezérelve ugyanis a ’70-es évek óta a “modernizáció” jegyében a régi házak közül többet elbontottak/leromboltak, és építettek a helyükre pl. a mi gyönyörű Centrum Áruházunkhoz hasonlító beton-fém-üveg kocka-téglalap design épületeket.
Szerencsére a város belső részében azért ez sem sokat rontott az összképen: jó erre járni, sétálgatni, körbenézni.
Diavetítés a kis képekre kattintva:
Őrség
A hétvégén az Őrségben jártunk a barátainkkal… élmény volt. :)
Rég jártam arra, de most megint rá kellett jönnöm, hogy nagyon szeretem. Rendezett, szép, csendes falvak, ősrégi templomok, viruló repceföldek, béke, nyugalom.
Ideális hely – ha valaki Magyarországon pár napra el akar utazni pihenni/kikapcsolódni, csak ajánlani tudom.
Kerkáskápolnán laktunk, a helyi református gyülekezet házában; a kert végében állt ez a kis kápolna (és a terület sok évvel ezelőtti gazdájának kriptája is egyben):
Veleméren és Őriszentpéteren időtlen idők óta álló templomok – voltak idők, amikor még az örökkévalóságnak építkeztek…
És persze a hagyományos őrségi építészet, a skanzen Pityerszeren. Kicsit turista-ízű, amolyan képeslapos hely, de azért szép. És ha az ember jól körbejár, akkor egyik-másik faluban, ha nem is ilyen “szalon-állapotban”, de lehet hasonló épületeket találni.
Egyik délután átmentünk Szlovéniába is, a hodos-i templomot megnézni. Útközben Magyarszombatfán egy sor fazekas-műhely (turistáknak), meg persze repceföldek mindenfelé. :)
Egyszóval: kirándulni, pihenni, nézelődni remek hely.
Autentikus népművészeti (turistamentes) gyűjtőmunkához nem feltétlen az elsőre megtalálható, által hivatkozott helyeken érdemes kezdeni, de általában nem is ezért utazunk el egy hosszú hétvégére… :)
Landsort
Stockholm körül a Balti-tenger partja ezernyi kisebb-nagyobb szigetből áll, ez svédül a Skärgården (angolul “Stockholm Archipelago” néven szokták emlegetni). Sok szigeten laknak, élnek emberek, másokon nyaralók, hétvégi házak állnal – és hozzájuk kötött csónakok várakoznak, mert itt ugye busz nem jár. :) Vagyishogy igen, de az is úszik…
Magunkfajta túrista ilyenekkel közlekedhet – így voltunk már az ősszel Huvudskär szigetén is. Waxholmsbolaget a helyi “úszó BKV” neve, az ő “W” betűvel díszített kék-sárga zászlójuk alatt hajóztunk most is, a kisebb szigeteket és sziklahátakat kerülgetve. És élvezve a napsütést, mert hála az Úrnak ismét jó időnk volt… :)
Ezúttal a Huvudskär-nél jóval nagyobb Landsort szigetére vezetett utunk. Csak az egyik vége lakott – vagyis van ott kb. 10-15 ház -, ettől eltekintve a sziget nagy része lakatlan, jópár évvel ezelőttig a haditengerészet használta, de ez már múlté. Néhány ott maradt, a sziklába vágott géppuskafészek és ágyúcső árulkodik még a (közel)múltról.
A régebbi múltról pedig egy világítótorony, amit az elmúlt párszáz év alatt néhányszor újjáépítettek, modernizáltak (pl. bevezették a villanyt, a jó ég tudja, honnan), és továbbra is hirdeti, hogy ebben az irányban ez a szigetvilág pereme, vége. Innentől kifelé, amíg a szem ellát, csak a nyílt tenger…