Képfényező blog » Tura

Képfényező blog | fotók, gondolatok…

Flower

A(z) ‘Tura’ címszóval jelölt bejegyzések:

Dóri & Atilla

A következő években, ha idegeskedő menyasszonnyal vagy vőlegénnyel találkozunk, Dórival és Atillával fogunk példálózni. :) Nincs az a váratlan esemény, vagy minden esküvőn fellelhető csúszás, ami kizökkentette volna őket. És hogy ez sárkányeregetés közben így van, az még csak rendben – de ha a saját esküvőjükön is megmarad, egész nap, akkor valami különlegeset tényleg tudnak… :)

Ugyanakkor érzelmekben gazdag, szép napot töltöttünk velük, sok derűs és néhány megható pillanattal. Dórinak szeretnénk még a ruhához is gratulálni: az egyik kedvenc menyasszonyi ruhánk volt idén, ráadásul tökéletes választás a turai kastélyhoz.

Szeretnénk külön kiemelni a vőfély szerepét igazán lelkiismeretesen magára öltő Pótnagyapát – aki, ha jól hallottuk, még könyvtári gyűjtőmunkát is végzett az esküvő előtt, hogy a megfelelő rímeket és gondolatokat összegyűjtse. És az sem mindennapi eset, hogy egy esküvőn egy 30 és egy 50 éves házassági évfordulót is ünnepeljük egyben, de most erre is alkalmunk nyílt.

Örülünk, hogy ott lehettünk: sok szép emlékkel jöttünk tehát haza. Ezeket igyekeztünk is egy diavetítésben összefűzni, fogadjátok szeretettel:

Juli & Patrik

Azt hiszem, ez az a bejegyzés, amit egy már klasszikussá nemesedett idézettel kezdhetek:

“This is the beginning of a beautiful friendship” :)

Merthogy azóta Julival már sok esküvőn együtt dolgozunk, pedig ezen a szép májusi napon még a fényképezőgép másik oldalán álldogált, üldögélt, esetleg feküdt, repült vagy mászott a létrán… :)

Érdekes, különleges fotózás volt ez, három évvel az esküvőjüket követően – felkeresve az akkori helyszínt, a magtárat Szihalom határában, és még egy-két más tervet is megvalósítva. Persze már az előzmények sokatmondóak voltak – hetekkel a fotózás előtt hosszú levelezés kezdődött, remek ötletek egész sora merült fel, lehetőségek, helyszínek, stílusok. Élmény volt átélni, hogy akit fotózni fogok, azt legalább annyira érdekli, ötletei vannak, kreatív és már előre élvezi. Ilyen az, amikor a kész fotó valóban közös munkája annak, aki a gép mögött áll, és annak aki előtte. Aztán kiderült, hogy sok mindent látunk hasonlóan, meg hogy Juli a gépnek ezen az oldalán is feltalálja magát, úgyhogy végül bővült a Képfényező csapat. :)

A turai kastélyban kezdtük a napot – kész mesevilág van ott. Egy, afféle méltósággal kopottas kastély, amihez biztosan sok éve nem nyúltak már, de Ybl Miklós annak idején itt is lenyűgöző munkát végzett, a málladozó falak, néhol hiányos ablakok pedig semmihez sem hasonlítható hangulatot adnak a helynek.

Jobban szeretem az ilyet, mint a csillogó-villogó, friss márványlapokat. :)

Innen Szihalomra mentünk, a nevezetes magtárba – amikor megláttam, és elképzeltem magam előtt mindezt esküvővel, barátokkal és családtagokkal, már nagyon sajnáltam, hogy akkor még éppen csak elkezdtem esküvőket fényképezni. Ilyen helyre egyszer még nagyon szeretnék menni… :)

A fotelekért külön pirospont Patriknak vagy Julinak, jó ötlet volt… :)

Az épület pedig nagy kincs. Hatalmas tér, ritmusos, ismétlődő formák, mindenfelől beszűrődő fények, remek vonalak, ívek, három szint, … kitalálni nehéz lenne jobbat.

Végül visszaértünk Budapestre, befejezés gyanánt még kinéztünk egy jó, régi ipari területet Óbudán. Fárasztó, és egyben remek nap volt. Sok jó fotó mellett ráadásul egy új baráttal, csapattaggal gazdagodtunk… :)

És talán itt van leginkább helye egy két mondatos véleménynek a lassan elterjedő “trash the dress” divathullámról. Amit itt, ezen a napon csináltunk, ez az az értelmezése a műfajnak, ami hozzám – hozzánk közel áll. Mert jó dolog az, hogy nem kell kínosan vigyázni a ruhára (nem a fotózásról megyünk a templomba, és nem várja vissza a kölcsönző) – bátrabban lehet olyan helyekre menni, mint egy kissé málladozó kastély, vagy egy alföldi magtár. Viszont az esküvői fotó így is az, ami – a festékbe áztatós ruhaégetés, és egyéb hasonlók valahogy nem az én világom. De a szélesebb lehetőségek, kevesebb határ/korlát vonzó lehetőség.

És mint a Juliék példája is mutatja, jóval az esküvő után is élvezetes program lehet. Szóval aki még nem fogyott ki a ruhájából, jelentkezzen bátran! :)