Képfényező blog | fotók, gondolatok…

Sziszi és Dani jegyesfotózása igazi jutalomjáték volt a nyár végéhez közeledve… amúgy is régóta tudom, hogy ha eljön az idő, szívesen fényképezném őket, de ez az amúgy is pozitív várakozásaimat is felülmúló élmény volt. Az év egyik legszebb, nyárvégi hétvégéjén ellátogattak hozzánk a Balaton-felvidékre, és megajándékoztak néhány olyan képpel, amit nagyon régóta szerettem volna már elkészíteni valakivel. Először is jöttek ők ketten, szépek voltak, szerelmesek, jól álltak egymásnak. Nagyon. És ehhez most vegyük hozzá a naplementét a nádasból nézve, vagy a Hegyestű masszív bazaltorgonáit, esetleg egy párás hajnalt az általunk annyira szeretett Balaton-felvidéki dimbes-dombos vidékkel… érthető már, miért éltem meg igazi ajándékként mindezt? :)

Már csak pár nap van az esküvőig, amit hasonló lelkesedéssel várunk, de hogy ne csak mi várjuk nagyon, megmutatnánk a diavetítést, Balatonnal, Hegyestűvel, naplementével és napkeltével, zöld szemekkel és vörös hajjal, szerelemmel és sok öleléssel:

A képek kattintásra nagyobbra is nőnek ám... és úgy sokkal jobb. :)

Ahogy hirtelen “beszökött a nyár”, de legalábbis a tavasz, úgy elkezdtünk az idei fotózásokon gondolkozni, és ezzel párhuzamosan eszünkbe jutottak a korábbiak is. És ekkor jöttünk rá, hogy az egyik kedvenc anyagunk nem is szerepel a blogon. :)

Egy olyan párost fotózhattunk, két alkalommal is, akik jó barátaink, és mindemellett fotózni is jó őket. Mert összetartoznak, ha lehet így mondani, “jól állnak egymásnak”. Két nyári délután (este) képeiből készült a válogatás itt, a bejegyzés alján, és a diavetítés, amely az alábbi képre kattintva látható:

Diavetítés

És persze ez kicsit a “bújtatott reklám” helye is. Akinek a tavasz/nyár meghozta a kedvét, jelentkezhet – név és cím a szerkesztőségben. :)

Ismét láttam valamit, amiért jó és érdemes fényképezőgépet ragadni. Egy lányt és egy fiút, és bár a szó szinte elcsépeltté válhat: szerelmet. Az örömöt a másik közelsége miatt, az izgalmat, vibrálást, teljes megfeledkezést a külvilágról. És ez utóbbi nagyon fontos nekem ahhoz, hogy őszinte képeket készíthessek, és ugyanakkor szinte ünnepélyes megtiszteltetésnek érzem, ha valaki ennyire beenged az életbe, közel enged magához. Kicsit ünnepi hangulatban megyek haza, mert része lehettem valami kivételesnek…

Ez a lényeg. Persze kerestünk remek helyeket, épületeket és fényeket, ismét csak Budapest kissé elrejtett kincseiből; váltogattunk stílust, öltözéket és kalapot, mert ez is fontos ahhoz, hogy a képeket élmény legyen majd kézbevenni. Zsófinak és Tamásnak köszönet a fentebb leírtakért, és azért is, mert ide kerülhettek most ezek a képek. És milyen jó, hogy eszükbe jutott esküvőtől függetlenül is, hogy örömet okozna néhány közös fénykép, egy szép emlék ezekről a napokról, szerelemről és szenvedélyről… :)

Válogatás a képekből alul, zenés diavetítés pedig az alábbi fotóra kattintva.
A Nikon Magyarországnak ismét köszönet, ezek a képek is az éppen próbálgatott D700-zal készültek. :)

Vannak az életben különleges alkalmak, amikor minden tökéletesen összeáll. És csak csodálkozva fedezed fel, hogy minden apró részlet a helyére kerül.

Nemrég megajándékozott az élet egy fotózással ahol pont ezt éreztem. Előzetesen annyit tudtam, hogy egy párt fogok fotózni, akik szeretik egymást, és szeretnének néhány közös képet. Nem egy esküvői csomag részeként, hanem csak úgy, mert ez fontos nekik. És ennek önmagában megörültem, mert ritkán adódik ilyen alkalom – valamiért nem megszokott ez itthon, nem is értem miért… pedig ilyenkor egy fotós megfelelő szemmel-lélekkel milyen szép közös emlékeket tud adni.

Sikerült is egy megfelelő időpontot összehozni; előtte kicsit körbejártam a várost, kerestem a megfelelő helyszíneket és fényviszonyokat – a korábbi, “Budapest” című bejegyzés részben ebből a képanyagból készült. Szeretek előre készülni egy-egy fotózásra, körbejárni a helyet, gondolkozni képeken és hangulatokon… Aztán eljött a megbeszélt nap, és a megbeszélt időpont előtt 3 órával a MET.hu vörös riasztást adott ki a fél országra, az égen sötétfekete felhők gyülekeztek, és a jégeső kerülgette a várost. Elhalaszthattuk volna, mert mindent ígértek, csak szabadtéri fotózáshoz ideálisnak nevezhető időt nem… végül nem így történt. Találkoztunk a Ferenciek terén, igazi szép nyári napon, napsütéssel és sötét felhőkkel, remek fényekkel, kellemes kora nyári meleggel.

Megismertem egy párt, akikkel különleges élmény volt együtt dolgozni. Mert ötletesek, kreatívak és fotogének voltak, akik komoly része voltak/lettek a kreatív folyamatnak, az elkészült képek jelentős részben őket is dícsérik. Rövid idő után egyre rövidebb szavakból értettük egymást, megtaláltuk azt a stílust, hangulatot, ami hozzájuk leginkább illett – és elkezdett összeállni egy olyan anyag, amire tényleg büszke vagyok. :)

Két olyan ember, akik külön-külön is szépek és fotogének lehetnének – de együtt az igaziak. Mert örök igazság, hogy egy nő megszépül, ha a párjával van együtt; nőiesebb, vonzóbb, igazibb lesz. És ugyanez igaz egy férfira is, persze más jelzőkkel. :) Zsanett és Juri között pedig félreérthetetlenül ott feszült az a vonzalom, szerelem, izgalom és titok, ami olyan érdekessé, izgalmassá teszi a férfi-nő kapcsolatokat.

Egyszerűen és röviden: ilyen fotózást szeretnék még minél többet… :)
Úgyhogy ha most épp ezt a bejegyzést olvasod, és valami hasonlóra vágysz te is, ne várj sokáig, írj! :)

Slideshow & music

Briefly said: one of the most beautiful photo-sessions I have ever made. Just about a man and a woman, and the ancient secret: their beauty, their love, passion and desire. Perfect subject for photography, a memorable summer afternoon & evening. :)
I’m always open for love-story photo-sessions – so if you are as well, don’t hesitate to contact… :)