A(z) ‘Szentendre’ címszóval jelölt bejegyzések:
Zsófi & Isti – hajnali Szentendre
Egy évekkel ezelőtti őszi hajnal óta felkerült a bakancslistámra három esküvő. Most már talán le merem írni, hiszen a hétvégén már a másodikra a készülünk… és egyszer biztosan eljön ideje majd a harmadiknak is. :)
Bíztató sor ez, mert tavalyi év csúcspontja, legalább a jegyesfotózások terén jó eséllyel Szisziék balatoni nádasos-naplementés, illetve stéges-napkeltés sorozata volt; és Zsófiék ezzel a szentendrei, Duna-parti napkeltés fotózással szintén egy erős képsorozattal leptek meg.
A hajnali fotózást menő. Aki bevállalja, az már helyből elnyerte erős szimpátiámat, ráadásul jól is jár. Mert nem csak remek fényeket kap, de emellé a soha máskor meg nem tapasztalható csendet és nyugalmat is olyan helyeken, ahol máskülönben nyüzsgés és zűrzavar lenne.
A hajnal egy érdekesen “fordított fotózást” eredményez egyébként: mert ha este megyünk fotózni, akkor a legszebb fényviszonyok a legvégén várnak minket – mire belejöttünk, megszoktuk. De most az első két kép után erős késztetést éreztem, hogy visszapakoljam a fényképezőgépet a táskába, és haza is menjünk – mert innen már csak lefelé vezet az út. Valószínű, hogy az idei évem legszebb fotója megvolt, nem is tudom, mit várhatnék a továbbiakban… de végül azért nem bántam meg, hogy maradtunk még. :)
A lentebbi diavetítésből kiderül, milyen Szentendre hajnalban (spoiler: nyugodt, békés és csodaszép!), a bejegyzés végére pedig összeválogattam néhány kedvencet. Mindenki melegíthet vele az esküvőre! :)
Sára & Gergő
Az idei nyár vége az ismerősöké és barátoké volt: egy hét különbséggel Balu és Anna, majd Gergő és Sára esküvője. Már-már “házimunkának” is nevezhetnénk: otthon voltunk, és dolgoztunk. Utóbb jöttünk rá, hogy ennek volt egy érdekes mellékhatása. :)
Sok apróság maradt meg az emlékeinkben, de valahogy ez egy olyan nap volt, hogy főleg arcokat, portrékat fotóztunk: gyerekektől idősekig mindenkit. Nem tudom, hogy történt, de amikor hazaértünk, és vetettünk egy pillantást egymás képeire is Eszterrel, akkor jöttünk rá, hogy ez a nap mindkettőnkből ezt hozta ki. A diavetítést persze nem tömtük tele a barátok, rokonok, gyerekek és szülők képeivel, de rövidesen Sáráék kezébe kerül minden – a következő hetekben jó esetben néhányan találkoznak még a saját képmásukkal… :)
Addig viszont próbáljuk a figyelmünket első sorban Sárára és Gergőre irányítani, a diavetítés első sorban rájuk, és még inkább a mindannyiunk szeme láttára indult házasságra fókuszál – és persze a tortát sem felejtettük el! :)) Fogadjátok szeretettel, és emlékezettek rá jó szívvel sokáig. :)
A szélesvásznú változatért pedig kattintsatok ide!
Zsófi & Norbi
Szeretjük a vidám mosolygós embereket. Különösen jó ez otthon, délelőtt a készülődésnél. :) Zsófiéknál e téren (is) jó dolgunk volt: anya és két lánya egészen jó hangulatban várta az esküvőt. :)
A jókedv persze egész nap kitartott – mert egy esküvő tele van tréfás részletekkel. Csak arra kell figyelni, hogy amit viccre is vehetünk, amiatt ne idegeskedjen senki. :) A változó felállásban készülő “kiscsoportos” képek pl. általában nem a kedvenceink, de néha egészen jó jelenetek adódnak – általában a gyerekek miatt. Mert ők néha másként gondolják. :)
Voltak persze komolyabb pillanatok is…
A fotózással vártunk pár napot (az esküvő napjába már nem fért bele) – így legalább tehettünk egy kirándulást Szentendrére, a harmonikaszótól hangos Duna-part, a fröccs-lelőhelyként üzemelő cirkuszi kocsik, a bizalmatlan macskák és a megbízhatatlan lángosok városába. :)