A(z) ‘Panoráma’ címszóval jelölt bejegyzések:
Zsófi & Domi
A Képfényező szezonzáró esküvőjére Budapesten, egy hűvös őszi napon került sor. Számomra az esküvő egyik különleges apropóját az adta, hogy Zsófi egy kedves egyetemi csoporttársam volt, így a szokásosnál is nagyobb izgalommal és örömmel (olykor-olykor a fényképezőgép mögé rejtett könnyes szemmel) követtem figyelemmel a nap eseményeit.
Domi esküvőjük napján egy budai ház tetőteraszán pillantotta meg először menyasszonyát, Zsófit. A teraszról gyönyörű pesti panoráma tárult elénk, így adta magát a lehetőség egy pár izgalmas kép elkészítésére is. A szélnek – a jegyespárral ellentétben – mi külön örültünk, hiszen – Attila szavaival élve – még drámaibb hatást kölcsönöz a képeknek. :)
Minden elismerésünk Zsófinak és Dominak, hogy az időjárás viszontagságai ellenére lelkesen és kitartóan csinálták velünk végig a kreatív fotózást, ami után jutott idő egy kis lazításra is. :)
Fotósként mindig azokat a különleges pillanatokat keressük az objektívünkkel, melyek a lehető legjobban visszaadják az ifjú pár és az esemény hangulatát. Számunkra az egyik ilyen megható pillanat volt, melyet sikerült lencsevégre kapnunk, amikor Zsófi könnyes szemmel írta alá a házassági anyakönyvet.
A szertartást követően az esküvői program a Kopaszi-gáton folytatódott. Mindig öröm olyan esküvőn fotózni, ahol a násznép is aktívan részt vesz az este alakításában. Zsófi és Domi esküvője pont ilyen volt. Volt, aki humoros -, volt, aki megható beszéddel, Domi családja svájci dalokkal, az egész csapat együtt pedig egy fergeteges hangulatú flashmobbal készült az ifjú párnak.
Ne is szaporítsuk tovább a szót, meséljen helyettünk a diavetítés, majd néhány kedvenc képünk.
Zsuzsi & Nico
Bár sokszor megkérdezik, nem unjuk-e, még mindig szeretünk esküvőket fényképezni. Minden pár, minden ember más, és egy-két találkozó, beszélgetés vagy akár fotózás után mindig kiderül valami, ami különlegessé teszi a számunkra (is). Zsuzsi és Nico esetében az első ilyen pont akkor érkezett el, amikor megkérdeztük, hol találkoztak. A “Transzszibériai Expressz” nem tartozik a szokványos válaszok közé… :)
Ehhez pedig, akárhogy is nézzük, kell annyi vagányság, mint a szúnyogoktól hemzsegő ártéri erdőbe történő kimerészkedéshez, különösen alkonyatkor – ha valaki esetleg nem emlékezne, a jegyesfotózásra gondolunk… Persze vagánynak lenni érdemes: mindkét esetben kaptak valamit az élettől: Szibériában társat, legutóbb a szúnyogok között csupán néhány közös fényképet, de reméljük, ez is örömet szerez. Ezek után már nem is olyan meglepő, hogy nekik jutott, amire éve óta várunk: egy fotózást, ahol egyszerre kapunk napsütést és fekete felhőket. Zsuzsi és Nico esküvőjén végre elérkezett az alkalom erre is… :)
Történt persze aznap sok más is, és mi mindenhol ott voltunk… úgyhogy dőljetek hátra, tekerjétek fel a zenét, és élvezzétek a vetítést:
-> A szélesvásznú változatért pedig kattintsatok ide!
“Moscht eleeg idegesch valyok…” :)
