A(z) ‘Néptánc’ címszóval jelölt bejegyzések:
Nóri & Zsolti
A nyáron, a jegyesfotózás képei kapcsán az írtuk, hogy nagyon örültünk Nóri és Zsolti szalagos-árvalányhajas-táncos képeinek… nem csak azért, mert régóta szerettünk volna valami hasonlót fotózni, hanem azért is, mert valahogy olyan természetesen illett hozzájuk, otthonosan és jól érezték magukat benne. És így sokkal jobb, mintha valami mesterkélt, kitalált helyzet lett volna csupán. Szeretem, ha valaki természetesen érzi magát jól öltönyben + fehér estélyi / menyasszonyi ruhában; népviseletben vagy “esti bulizósban” is. Mert nem a ruha és a körítés határozza meg az embert, hanem éppen fordítva – és most pont ezt láttuk. Azt hiszem, az esküvőről is ez fog először eszünkbe jutni – persze ha a baráti kör jó részét egy táncegyüttes adja, az sok mindent megmagyaráz… a népviseletet mindenképpen. :)
Persze az esküvő nem az esti tánccal és bulival kezdődött, úgyhogy érdemes azért diavetítést az elejétől kezdődően végignézni. :)
-> A szélesvásznú változatért pedig kattintsatok ide!
A képek kattintásra jóval nagyobbra is nőnek ám... :)
Nóri & Zsolti – tánc, szalagok és árvalányhaj :)
Hálát adtunk az Úrnak ismét, mert ajándékba kaptunk egy szép délutánt. :)
Nóri és Zsolti volt a leggyorsabb az idei párjaink közül: több, mint egy éve jelentkeztek nálunk. Így amikor először leültünk beszélgetni, a közelgő esküvő részletei helyett főleg még fontosabb dolgokról beszélgettünk: megpróbáltuk minél inkább megismerni egymást. És némi beszélgetés után kiderült egy s más érdekes. Például a néptáncos múlt…
Érlelődött még kicsit a gondolat, és lett belőle végül az, amit itt láttok. Egy képsorozat, amiből alig tudtuk kiválogatni a kedvenceinket… túl sok kedvencünk lett. :) Mindig öröm, ha sikerül egy párt rábeszélni, hogy valami különlegesebbet fotózzunk – olyat, amit nem lehet bármikor, bárkivel. Persze ilyenkor különösen is fontos, hogy ne valami kitalált-erőltetett koncepciót vegyünk elő, hanem olyan közegre találjunk, ami illik hozzájuk. És ha végül egy olyan ötlethez érkezünk meg, ami a mi “bakancslistánkon” is szerepel… no, akkor örülünk úgy, mint most éppen. :)
Újra rájöttünk egyebek mellett, hogy bár a fél világ hajlamos valami múzeumos hangulattal társítani, a tánc ebben a formájában is végtelenül jó, életteli és hétköznapi tud lenni. Valamint hogy a hajba font szalag márpedig menő, és kifejezetten jól mutat – főleg mozgás közben.
Egy szó, mint száz: örülünk nektek. Már csak kettőt kell aludni, és újra találkozunk… :) Addig is, fogadjátok szeretettel az alábbi diavetítést:
-> A szélesvásznú változatért pedig kattintsatok ide!
