Képfényező blog | fotók, gondolatok…

Mint az alighanem már sokszor kiderült, ha csak tehetnénk, legszívesebben mindenkit elvinnénk a Balaton-felvidékre fotózni – idén pedig jó dolgunk is van, mert sokan eljöttek ide a kedvünkért. Szeretjük, és egyre jobban ismerjük a környéket, így persze egyre könnyebb bárkit meggyőzni, hogy érdemes… :)

Most viszont némiképp szokatlan élményben volt részünk, Dóri és Peti ugyanis nem csak hogy eljöttek erre a szívünknek oly kedves vidékre, de ők mutattak nekünk egy, eddig a számunkra ismeretlen ékszerdobozt: a Folly Arborétumot jelző tábla mellett már többször elmentünk az utóbbi években, de most Dóriéknak köszönhetem, hogy végre meg is néztem közelebből. Kár volt ezzel eddig várni. :)

Emellett külön hálás vagyok az este érkező könnyű, nyári záporért – évek óta szeretnék egyszer néhány ilyen képet… most végre jó helyen voltunk, megjött a zápor, és Petiék sem ijedtek meg tőle. Nagyjából úgy éreztem magam, mint aki meglepetés-partira érkezik, és váratlan ajándékot kap – azt hiszem, úgy örültem neki, mint egy kisgyerek. :)

Hosszúra nyúlt fotózás volt, egy éjszakai szünettel… és az esti, esős szeánsz után másnap hajnalban befutott Niki is, úgyhogy miután Dóri az éppen nyíló pipacsokhoz öltözött, körbejártuk még néhány kedvenc dombunkat és völgyünket, meg persze a Balaton-part nádasait és stégeit is, nehogy valami fontos kimaradjon. Az az érzésem, hogy a kedvenc idei képeink közül jónéhányat ennek az estének és hajnalnak, no meg Dórinak és Petinek köszönhetünk – fogadjátok hálánk jeléül az alábbi diavetítést. :)

A képek kattintásra nagyra nőnek! :)

Mindig öröm, ha egy pár készül a fotózásra, ötletei vannak – jól mutatja, hogy fontosak nekik a képek. Emese és Ricsi esetében nem volt kétségünk e felől. :)

Londonig nem jutottunk ugyan el, de végül Kiskunhalas határában is egészen jó dolgunk lett. Némi kihívást jelentett a kanapé és a piknik odaszervezése is… de ennyire jól időzített, iszonyatos nyári vihart aztán már végképp nem sokan hoznak. :) És milyen jól tették, az utolsó pár képre évek óta várok…

Ez a néhány fotó persze nem minden, de reméljük, kedvet csinált a diavetítéshez. Kattintsatok a képre!

Kattints a képre a diavetítéshez!

Talán már nem titok, hogy mennyire szeretünk búzamezőkön fotózni. Adtunk hozzá két bringát és egy  helyes, vidám, fotogén párost és kint voltunk, míg lement a nap.

Gábor, innen is üzenem, hogy egyáltalán nem volt nehéz használható képeket fényezni a fotókból, mert egyszerűen úgy, ahogy vagytok, tökéletes párost alkottok!

Köszönjük nektek a jókedvet és a fröccsöt a helyi kis falusi kocsmában! :) Az alábbi képre kattintva nézhetitek meg a fotókból készült vetítést.

Diavetítés a képre kattintva!

Elég vidáman indult a fotózás Zsófival és Norbival, mert nem kis ideig szerencsétlenkedtünk, míg felszállt rendesen a sárkányunk..  De azt hiszem ez kellően megalapozta a jó hangulatot és egyetértettünk abban, hogy bizony gyakrabban kell sárkányt eregetni, mert az jó móka. :)

Élveztük a mezőt és a nagy tereket és egészen naplementéig maradtunk a környéken. Pénteken az esküvővel folytatjuk, reméljük hasonlóan remek hangulatban. :)

Egy szombat reggel indultunk neki a Dunakanyarnak, hogy Zitát és Gyurit fotózzuk. Végül az egész délelőttöt kint töltöttük a farmon illetve egy varázslatos Duna holtág mellett, ahova majd az esküvőjük napján is ellátogatunk.  Kifejezetten felüdítő volt gyönyörű lovak, zöld mezők és láp között egy közvetlen, vidám és egymást nagyon szerető, derűs párost fotóznunk. Már csak néhány nap, és az esküvőn folytatjuk!