A(z) ‘fotókönyv’ címszóval jelölt bejegyzések:
Esküvő: Eszter & Laci
Az első találkozás után tudtam, hogy jó lesz. Hónapokkal az esküvő előtt beszélgettünk először – még javában télen. Kiderült, hogy a vőlegény szinte kolléga (BME), és amúgy is, mindkettejükkel sok szempontból hasonlóan gondolkodunk. Olyan pár volt, akikkel jól éreztem magam – és talán a legfontosabb visszajelzés, amit az esküvő után tőlük kaptam: a szertartások előtti fotózás során nagyon jól érezték magukat. Nem meglepő, én is. :)
Fontos ez nagyon. Ha jól érezzük magunkat, az a képeken is látszik. Ilyenkor mindhárman gondolkozunk, “kreatívak vagyunk” – egy játék az egész. Játék a fényekkel, kompozícióval, hangulati elemekkel, a menyasszony-vőlegény számára saját magukkal, az arcukkal, gesztusaikkal, érzéseikkel. És ha ez mind bekerül az albumba is, akkor boldogan fogjuk lapozgatni később is. Ezek fényében talán már nem is olyan meglepő: idén is megyek Miskolcra fotózni – a szomszédban lakó, legalább ilyen életvidám pár kezébe került az album, és rögtön el is hívtak… :)
Korán kezdődő nap volt, 8 óra körül már a sminkesnél voltam Miskolcon – az M3-ason végignézett hajnal, a pára, köd, felhők majd napsütés jót tett. Olyan békével, nyugalommal futottam be az éppen ébredező Miskolcra, ami egész napra jó alapot adott.
Szeretek egész nap fotózni. A sminkestől, fodrásztól kezdődően. Segít átélni a napot a menyasszonnyal együtt, érezni az izgatottságot, látni azt, ahogy “átváltozik” a nap királynőjévé. Besétál hétköznapi ruhában, és kisétál még mindig abban a ruhában, de már menyasszonyi frizurával, elegáns sminkkel…
Utána otthon lázas készülődés, gondosan kikészített ruha, cipő, mindenféle kellékek – a felszín alatt mindenki lázasan készülődik. Valaki elszalad a tortáért, a másik a templom vagy az étterem díszítésével van elfoglalva, egy barátnő segít a ruhát a helyére igazítani…
Aztán mi elmegyünk a fotózás kiszemelt helyszínére, és mire visszaérünk, már mindenki nyakkendőben, csinosan, ünnepélyesen várja az ifjú párt.
Lillafüredet talán nem kell bemutatni: mint egy mesebeli kastély. Az udvara, parkja talán még több esküvői fotón köszön vissza, mint a kastély belseje, pedig érdemes bemenni. Izgalmas hely, a kevéske fény ezerféle játékával, sokféleképpen szabdalt térrel: oszlopok, folyosók, lépcsők, ajtók és ablakok – végtelen sok lehetőség.
Végül az esküvői szertartás a Sziklakápolnában (no, ott sok ablak és fény nincs), polgári szertartás és vacsora, majd autóút hazafelé – az M3-as összes benzinkútjánál levegőzős, felfrissülős megállókkal. :)
Esküvő: Kati & Andreas
Just relax :)
A nyár elején hívott meg két igazán kedves barátunk az esküvőjükre – Ausztriába. Érdekes, izgalmas kihívás volt: sosem próbáltam még előtte külföldön fotózni. Más nyelv, más szokások, más kultúra – még akkor is, ha a családban voltak magyarok.
Ausztria szép, ez nyilvánvaló. Szeretem – kedves, barátságos hely. Hegyek, völgyek, tavak, folyók, ráadásul a városok általában tiszták, békések, hangulatosak. Hatványozottan igaz ez Gmunden környékére, ahol az esküvő volt… Salzkammergut, egy félig sziklákkal határolt tó (Traunsee) partján.
A polgári szertartás egy kastélyban, ahova kis fahídon vezet az út, a templom kertjében tölgyfa padok-asztalok, órákon át jókedvűen beszélgető rokonokkal, barátokkal, fasorok és sétányok a tóparton… egy szó mint száz, festőien szép környezet.
Mindehhez egy hihetetlen kedves család, mosolygós, jókedvű ifjú pár – egyszerűen jól éreztük magunkat egész nap. Jó volt ott lenni, no… :)
