Képfényező blog | fotók, gondolatok…

Ha egyszer valaki megkérdezi, hogy miért keressük a minél több találkozás/beszélgetés lehetőségét veletek az esküvő előtt, ezentúl Nikiéket fogom felhozni példaként. Mert abból az egészből, amit most itt láthattok, nem lett volna semmi, ha néhány beszélgetés alatt fel nem fedezzük egymásban a lelkesedést mindezért. :)

Valójában már az első forraltborozás helyszíne is árulkodó volt (Menza – és ők választották), azután volt néhány elejtett mondat (bizonyos régi filmekről). Aztán tovább fűztük a gondolatot, és a következő, immár évszaknak megfelelően málnaszörpös találkozón kialakult a koncepció: pöttyös ruhával, piros cipővel és nyakkendővel. Kicsit továbbgondolva egészen pompás helyszínekre akadtunk…

A Táskarádió pl. egy az egyben visszahozta egészen kis gyerekkori emlékeimet (öregszem?): a részletekig menő aprólékossággal össze-válogatott bútorok, játékok, képek a falon, … látni kell! :)

Meg kell hagyjuk, eddigi pályafutásunk során az egyik legvagányabb párossal találkoztunk most – és az esküvőig még el sem jutottunk. Arra is vannak ígéretes tervek… :)

A kis ízelítő után a diavetítést hadd ajánljuk mindenki figyelmébe, a lentebbi képre kattinva. A zenéért köszönet Nikinek, egyszerűen szuper, azóta “rongyosra hallgattuk”… :)

Diavetítés a képre kattintva!

Sok minden írhatnánk, hogy miért szerettük ezt a fotózást, de Eszter werkfotója talán mindent megmagyaráz. Ha pedig még azt is hozzátesszük, hogy összesen egy heti “képanyagból” készült a válogatás, akkor mindenki irigykedni fog ránk – főleg, mert ebből azért sejthető, hogy nem csupán “munkaügyben” utaztunk el Norvégia északi végéig… De hamár Andiéknál jártunk, akkor azért ezt a szavakkal nehezen leírható környezetet nem hagyhattuk kihasználatlanul:

Úgy döntöttünk végül, hogy a diavetítésbe sűrítjük a színes képeket, és így a blogon nyugodt lelkiismerettel mutogathatjuk a táj fekete-fehér arcát. :)

Még talán annyit elmesélnénk, hogy itt a lentebbi képen méteres hó, szikrázó napsütés és egészen valószerűtlenül tiszta idő volt, amire Aksel csak annyit mondott: “This is spring”. Észak-Norvégiában úgy tűnik, mást jelent a tavasz, mint itthon… :)

Persze Norvégia nem is volna az igazi hajó(k) és a Hurtigruten, meg persze színek nélkül, úgyhogy ízelítőként egy-két képet mutatunk a Nordkapp fedélzetéről is, csak hogy legyen miért a diavetítésre kattintani… :)

És akkor ennyi ízelítő után térjünk a lényegre… :)

Következzen a diavetítés, sok-sok hófödte heggyel, és egy lelkünknek kedves norvég orvossal, valamint magyar nyelvésszel. :)

Ahogy hirtelen “beszökött a nyár”, de legalábbis a tavasz, úgy elkezdtünk az idei fotózásokon gondolkozni, és ezzel párhuzamosan eszünkbe jutottak a korábbiak is. És ekkor jöttünk rá, hogy az egyik kedvenc anyagunk nem is szerepel a blogon. :)

Egy olyan párost fotózhattunk, két alkalommal is, akik jó barátaink, és mindemellett fotózni is jó őket. Mert összetartoznak, ha lehet így mondani, “jól állnak egymásnak”. Két nyári délután (este) képeiből készült a válogatás itt, a bejegyzés alján, és a diavetítés, amely az alábbi képre kattintva látható:

Diavetítés

És persze ez kicsit a “bújtatott reklám” helye is. Akinek a tavasz/nyár meghozta a kedvét, jelentkezhet – név és cím a szerkesztőségben. :)

A jövő évre “átívelő” bejegyzés következik: Eszterrel és Bencével reménység szerint jövőre találkozunk még… esküvői fotókon is. :) Ellenben ezek a képek most végre igazán értelmet adnak az angol “engagement session” kifejezésnek – hiszen ezek a fotók ha időben nem is feltétlenül szorosan, de céljukban, tartalmukban inkább kötődnek az eljegyzéshez, mint az esküvőhöz.

Kissé kifelé jártunk az őszből, még nem értünk be egészen a télbe, amikor fotóztunk… de legalább nem csak tavaszi és nyári képeket tudunk e műfajban felmutatni. :) Az ellenfény persze mindig szép, a levelek még azért színesek voltak, és persze úgysem ez a lényeg – hanem Eszter, Bence, meg mindaz, ami miatt összetartoznak.

Szeretem a vidám, jókedvű embereket. Átragad rám is, és általában a környezetükre. :) És ha valakire, Saciékra ez mindenképpen igaz, így aztán szereztek nekünk egy tényleg kellemes nyári estét. Nem idén láttuk egymást először, találkoztunk már tavaly Regináék esküvőjén is egyébként – Regina pedig, mint sminktündér most szombaton is fontos ember lesz, ha jól tudom… :)

Bármilyen meglepő, korábban még sosem jártunk a Városligetben fotózni, de most körbejártuk Budapestnek ezt a részét is (szerettük, jó hely). Megkerültük a Vajdahunyad-várat, örültünk a lemenő nap fényének a mögötte elterülő parkban, és a naplementét már a Hősök tere mögötti kis tó partján néztük. A hol romantikusabb, hol tréfásabb hangvételű képekből készült diavetítést a lentebbi képre kattintva láthatjátok, a bejegyzés végére pedig összeválogattunk egy csokorra való képet.

Már csak pár nap az esküvőig, addig jó nézelődést mindenkinek! :)

Saci & Attila diavetítés