Képfényező blog | fotók, gondolatok…

A nyáron ismét sokat kirándultunk a Balaton-felvidéken, és felkerült néhány hely a listára, ahova mindenképpen szeretnénk elvinni valakit fotózni – így jutott Daninak és Barbarának a Halom-hegy tetején épült kilátó. Komolyan vették, hogy hegytetőre megyünk, tisztességesen bemelegítettek (azért nem feledve, hogy borvidéken vagyunk)… :)

Utána már csak a magasságot kellett leküzdeni, és feljutni a hegytetőre – ez van, akinek kényelmesebben sikerült, és van, aki ismerkedni a kezdett a házasság nehezebb oldalaival is. :))

A hegy tetején azért a kilátás, a környezet és a (még a hely adottságaihoz képest is szép) naplemente megtette hatását, picit azért változott a hangulat. Még pár nap az esküvőig, reméljük, hogy a teherbírást, a vidámságot és a külvilágot kizáró egymásra figyelés képességét is megőrzitek. :)

(a képek kattintásra megnőnek ám! :) )

Ha már oly sokat járunk a Balaton-felvidékre fényképezni, nem szerettünk volna lemaradni a környék leggyorsabban növekvő népszerűségű növényéről… a levenduláról. Nem elégedtünk meg annyival, hogy körbeültettük a házat, fényképezni is szerettünk volna valahol, ahol már szép nagyra nőtt levendulamezők virágoznak. :)

Már csak azt a párost kellett megtalálnunk, akik hajlandóak a kedvünkért ideutazni érte – végül Klári és Zoli segített rajtunk, és gazdagodtak egy levendula-illatú délutánnal, meg persze néhány fotóval. Szerencsére találtunk a környéken olyan levendulást, amit igazán gyönyörű állapotban tartanak, és nem engedik holmi szeddmagad akciók keretében megszomorodni – úgyhogy a Dörgicsei Levendula Major teljes pompájában várt minket. :)

Mint az alighanem már sokszor kiderült, ha csak tehetnénk, legszívesebben mindenkit elvinnénk a Balaton-felvidékre fotózni – idén pedig jó dolgunk is van, mert sokan eljöttek ide a kedvünkért. Szeretjük, és egyre jobban ismerjük a környéket, így persze egyre könnyebb bárkit meggyőzni, hogy érdemes… :)

Most viszont némiképp szokatlan élményben volt részünk, Dóri és Peti ugyanis nem csak hogy eljöttek erre a szívünknek oly kedves vidékre, de ők mutattak nekünk egy, eddig a számunkra ismeretlen ékszerdobozt: a Folly Arborétumot jelző tábla mellett már többször elmentünk az utóbbi években, de most Dóriéknak köszönhetem, hogy végre meg is néztem közelebből. Kár volt ezzel eddig várni. :)

Emellett külön hálás vagyok az este érkező könnyű, nyári záporért – évek óta szeretnék egyszer néhány ilyen képet… most végre jó helyen voltunk, megjött a zápor, és Petiék sem ijedtek meg tőle. Nagyjából úgy éreztem magam, mint aki meglepetés-partira érkezik, és váratlan ajándékot kap – azt hiszem, úgy örültem neki, mint egy kisgyerek. :)

Hosszúra nyúlt fotózás volt, egy éjszakai szünettel… és az esti, esős szeánsz után másnap hajnalban befutott Niki is, úgyhogy miután Dóri az éppen nyíló pipacsokhoz öltözött, körbejártuk még néhány kedvenc dombunkat és völgyünket, meg persze a Balaton-part nádasait és stégeit is, nehogy valami fontos kimaradjon. Az az érzésem, hogy a kedvenc idei képeink közül jónéhányat ennek az estének és hajnalnak, no meg Dórinak és Petinek köszönhetünk – fogadjátok hálánk jeléül az alábbi diavetítést. :)

A képek kattintásra nagyra nőnek! :)

Egészen meglepődtem, hogy már hat év eltelt azóta az esküvő óta, ahol Noémi tanú és koszorúslány volt – nem tűnt olyan távolinak. Néha megmarad egy-egy arc az emlékeinkben – olyanok, akiknek az esküvőjén még szívesen fotóznánk egyszer… Noémire is ezért emlékszünk, és nagyon úgy tűnik, hogy mindössze két napon belül ez valóra is válik. :)

Az itt következő képek ugyanis Noémi és Zsombor jegyesfotózásán készültek, ez pedig azt jelenti, hogy fontos döntésre jutottak – és most nem a Képfényező meghívására gondolok, bár nekem nyilván az is fontos. :)

Ráadásul kaphatóak voltak arra, hogy eljöjjenek az ország szívemnek legkedvesebb részére, a Balaton-felvidékre, és el is nyerték méltó jutalmukat: csodaszép helyeken jártunk. És a késő tavaszi, kora nyári Balaton-felvidék igazán jól állt nekik… fogadjátok hát szeretettel a diavetítést és néhány kedvenc fotómat – az esküvőig még épp lesz idő egyszer-kétszer megnézni. :)

Egy esküvő sokféleképp lehet jó, és éppen ez a szép ebben: mindenki a saját képére formálhatja. A sokféle, szerethető út egyikét láthatjátok a következő képeken: egy esküvőt, ami a „családias” és „természetes” kulcsszavak illusztrációja lehetne. Külön öröm nekünk, hogy a Balaton-felvidéken járhattunk ismét. :)

Reggel egy könnyed és jókedvű fotózással nyitottunk a Balaton partján a két tanúval (a vőlegény és a menyasszony testvérével), még mielőtt ránk köszöntött volna a szaharai viszonyokat idéző hőség. :) Utána visszatértünk a családi nyaralóba, itt gyűlt ugyanis össze mindenki… talán még sosem voltunk ilyen, „otthon” rendezett esküvőn, de az első tapasztalatok alapján nagyon jól működő megoldás ez. Kérdéseket egyedül az vethet fel, hogy mit fognak kezdeni a jövőre kisarjadó rengeteg rizzsel az udvaron… mert a rizsszórás intenzitása alapján a csopaki rizs jövőre tényező lehet a piacon. :)

Vélhetően az idei év egyik legkönnyedebb, vidámabb és barátságosabb diavetítése következik most Zsófi és Zoli esküvőjéről, és persze néhány kedvenc fényképünk a bejegyzés végén: