Krisztina & Hanno
Különleges alkalom a barátainkat fényképezni. Kicsit izgatottabb az ember, még jobbat akar, még inkább mindent észrevenni, semmiképp nem szeretne csalódást okozni. Így volt ez eddig mindig; egy ideje már egyáltalán nem izgulok az esküvők előtt, de barátoknál azért meg-megkörnyékez az érzés. Persze nagy előny is, hogy ismerem a menyasszonyt (bár erre azért mindig figyelünk, ezért is a sok előzetes találkozó, fotózás, …). De ezen túl ismerem a családot, a barátok közül sokakat, sokkal otthonosabban mozoghatok mindenütt, az emberek kevésbé éreznek idegennek/kívülállónak.
Ilyen alkalom volt Kriszti és Hanno esküvője is. Izgatottak voltunk, nagyon készültünk, tervezgettünk, aztán elkezdődött… és persze minden picit máshogy alakult, mint gondoltuk – de egy esküvőn ez így van jól. :) Viszont ott voltunk a Képfényező csapatból mindhárman, mert sok feladatunk volt: Juli még a tanú szerepében is helyt kellett álljon… :))
Az alábbi képre kattintva látható az esküvő képeiből készült diavetítés – csak dőljetek hátra, keressétek meg a fülhallgatót / kapcsoljátok be a zenét, és várjatok egy pici türelemmel, amíg betöltődik a vetítés!
Fotó: Attila & Eszter & Juli
Rita & Gábor – Esküvői fotográfia
Ritával és Gáborral egy repceföld közepén, majd a Balaton partján találkoztunk nemrég. Azóta eltelt néhány nap esküvői várakozással, majd még jópár nap az elkészült fotók válogatásával és kidolgozásával… és a mai nap elkészült az esküvő történéseit elmesélni hivatott diavetítés, mely az alábbi képre kattintva érhető el:
A Bece-hegyi kis kápolna szívet melengető légköre lesz az, amire sokáig emlékezni fogunk… Mind a helyszín (kis fehér falú kápolna a szőlő közepén, rálátással a Balaton keszthelyi medencéjére), mind az esküvő, a fogadalom maga. Ahogy Gábor mondta: kicsit “meg voltak szeppenve”. Kicsit még mi is… :)
Rita & Gábor – “Bor, mámor, Balaton”
Nézegettük ezeket a képeket Eszterrel, és arra jutottunk, jó dolga van az esküvői fotográfusnak.
Mert mindig szép és szívet melengető, ha két ember szereti egymást, ha vidámak, boldogok együtt – nekünk pedig különösen nagy ajándék, ha ennyire őszintén, természetesen tudnak viselkedni akkor is, ha mi is ott vagyunk. Mitöbb, megnyugtató látni, ha két olyan ember házasodik össze, akik láthatóan összetartoznak – a külső szemlélő számára biztosan, de szeretném hinni, hogy egy idő után azért többek vagyunk egyszerű “külső” szemlélőnél, és a képeink ennél mindenképpen többet adnak vissza. Rólatok, nektek.
Apró személyes öröm volt nekünk, hogy két korábbi álmunkat is valóra válthattuk, hiszen mind egy májusi repceföld, mind a Balaton betonmentes partjai szerepeltek a terveink között. Nem számoltunk olyan apróságokkal, minthogy a repce nekem kb. nyakig ér, Eszternek már néha a feje fölül kellett fotóznia, valamint hogy a víz hőmérséklete egy apró megtorpanást azért eredményezett – de egy-egy jó képért persze szenvedni kell. :)
A képekből az ízelítő válogatás a bejegyzés alatt található, de első sorban az alábbi képre kattintva elérhető diavetítést ajánljuk a figyelmetekbe:
Bumm…
Ismét tánc. :) Elég régen jártam már színpad közelében, Cristy legutóbbi képeit leszámítva (januárban egyszer, azelőtt szeptemberben). Most viszont nem is egyszer.
Először jöjjenek a Magyar Balett Színház és a Cseh South Bohemian Ballet (Ceske Budejovice) közös produkciójának képei, “BUMM…” címmel, a Művészetek Palotájából.