Képfényező blog | fotók, gondolatok…

Sokadik alkalommal találkozhattok Julóval és Krisztiánnal a blogon. Voltunk velük üres raktárban és macskaköves utcákon az előzetes fotózásukon (itt), majd az esküvőt követő napon kint a zöldben és a belvárosban (itt). Nekik valószínűleg ez a bejegyzés lesz a legfontosabb, az esküvőjük napjának története, tele vidámsággal és érzelmekkel. Nekünk nem is tudom, melyik volt a kedvencünk… :)

Nem szoktunk műteremben fotózni, nem igen használunk semmiféle kiegészítő fényforrást sem, sokkal inkább a természetes fényt szeretjük a fotóinkon. Julóékat mégis sikerült igazi reflektorfénybe állítanunk pár kép erejéig! :) Ugyanis az esküvő napját követően, vasárnap mehettünk a kreatív fotóikat elkészíteni. Egy egész délután állt előttünk, így Budapestet is elhagytuk és zöldben kezdtük a fotózást.

Csak naplemente előtt tértünk vissza a belvárosba, ahol a Palotanegyedben esti rendezvények folytak. Rengeteg ember az utcákon, zsúfoltság, de még pont elfértünk mi is. :) Utolsó helyszínnek a Nemzeti Múzeum lépcsőjét céloztuk meg, ami a rendezvények miatt le volt zárva. Attila persze simán megpróbálkozott bekéredzkedni és bár a biztonsági őr egyszerűen el is hajtott bennünket, de valami csoda folytán előkerült a főnöknő, aki beengedett, a világosító srácok meg tolták nekünk a fényt. Nem voltunk bent 5 percnél sokkal többet, de igen nagy élmény volt ekkora fényben fotózni, miközben a városra szürkület ereszkedett.

Nagy örömünkre úgy alakult, hogy a kreatív fotózásra nem szombat délben került sor, hanem péntek délután – így Zsuzsiék nyertek egy nyugodtabb szombati napot, mi pedig megfelelő időt és nyugalmat a kreatív fotózáshoz.

Gondolkoztunk persze előtte, hogy hova menjünk, milyen helyet válasszunk… szerettünk volna valami különlegeset, nekik szólót, szépet. És voltaképpen szinte kézenfekvő választás volt ez a néhány meseszerű épület a belvárosban: régóta dédelgetett, kedves tervünk ez Eszterrel. Egyszer-egyszer bevetettük magunkat Budapestre mint turisták; nem úgy, mint aki éppen a munkahelyére siet. A már sokszor látott homlokzatok mögött időnként valóságos mesevilágot találtunk. Most pedig elővettük a kedvenceinket, és elvittük ide Gergőéket. Nem bántuk meg, de azt hiszem, ők sem. :)

Különös délután/este volt több szempontból is: kifejezetten menyecske-ruhás fotózásom nem volt még korábban sosem, de persze ekkora tüzijátékot sem minden párnak szervezünk ám. És a fotózás közben amolyan pihenőként beiktatott közös vacsora is kedves emlék maradt nekünk. :)

A kreatív fotózás képei elkészültek, a legjobbakat kiválogatva egy zenés diavetítést is készítettünk – ez a lentebbi képre kattintva látható. Néhány képet elhelyeztünk kedvcsinálóként a bejegyzés végén is…

Zsuzsi & Gergő diavetítés

Ritkán teszek ilyet, de most szeretném külön megemlíteni a két ruhát, mert egy olyan magyar ruhatervező munkáját, ötleteit és kreativitását dícséri, akit jó szívvel ajánlok minden jövendőbeli menyasszonyunknak: Molnár-Madarász Melinda (www.meyke.hu). Titkon remélem, hogy találkozunk még a ruháival… :)

Azt mondják, egy lány megszületik, és másnap elkezdi tervezni az esküvőjét… és ebben lehet is némi igazság. :) Ennek megfelelően sokféle lelki- és idegállapotban élik meg a menyasszonyok az esküvőjük napját, és ez érthető is. Láttunk persze már néhány mindent viccre vevő vőlegényt, humorukat aznapra kihegyező családot – de kevés annyira felszabadult és vidám menyasszonnyal találkoztunk eddig, mint Saci. :)

A családot kicsit megismerve kicsit érthetőbbé vált mindez (volt honnan örökölni :) ), de mindenképp jó alaphangot adott a napnak. Amire persze szükség is volt, mert eddig például az sem sűrűn fordult elő, hogy a temlom felé a menyasszony egy hófehér, muzeális értékű oldtimer Rolls-Royce hátsó ülésén induljon, de már a fotós sokat látott, de semmiképp nem muzeális értékű 20 év körüli Audijával érkezzen… és még a vontatókötél is előkerüljön útközben. :) Mindenesetre a virágdísz tetszett az orrom előtt, ilyen a következő esküvőre is megpróbálok majd kérni. :))

A templom, az eskütétel azért némi ünnepélyességet is csempészett az arcokra (a mosolyt nem feledve), és ez így is van rendjén – az este pedig aztán sok vidám pillanatot tartogatott még. Az esküvő képeiből készült zenés diavetítést a lentebbi képre kattintva láthatjátok:

Saci & Attila esküvői diavetítés

Újra teljes esküvői bejegyzéssel jelentkezünk, mégpedig Reginával és Sándorral, akik már nem is számítanak annyira friss házasoknak… :) – már bő egy hónapja élvezhetik a házasságot.

Csömörön kezdtük a napot Regiéknél, ahol nagy volt a nyüzsgés. Sándor nyugodtan és elegánsan érkezett meg, mire Regi elkészült. Elég sokat utaztunk mindannyian aznap, Alcsúttól kezdve megjártuk Etyeket és Biatorbágyot, hol autón, hol lovaskocsin. Sok volt a könny, a mosoly, a boldogság és a jókedv; nekünk pedig könnyű dolgunk volt egy ilyen szép menyasszonyt fotózni.