Képfényező blog | fotók, gondolatok…

Mindig jó korábbi ismerősökkel, pár éve fotózott párokkal találkozni… de ha egy menyasszony ilyen örömteli, és szemmel is jól látható változáson megy keresztül, akkor végképp.  És itt azért meg is kell jegyezzem: igazságtalan az élet, mert bezzeg ha a hajdani vőlegény növesztene pár év alatt ilyen helyes kerek pocakot, annak senki nem örülne… :)

Nelly és Attila a nyáron megkérdezte, hogy nem lenne-e kedvünk ismét néhány képet készíteni róluk. Merthogy történt velük egy s más az  esküvő óta eltelt két év alatt, például Nelly menyasszonyból mosolygós kismama lett. Persze hogy volt kedvünk, úgyhogy el is terveztük mi, hogy lesz – majd folyton tologatva a kinézett estét, vártunk nagyjából másfél hónapot egy estére, amikor végre nem esett az eső. Kiártunk, és nem bántuk meg… be kell valljam, én a kismamafotózást egyre jobban szeretem, úgyhogy csendesen reménykedve várom, hogy még sok hasonlóan mosolygós kismamával fog összehozni az élet. :)

Néhány képet persze mutatunk is a kedvenceinkből… a többit keressétek Nellynél és Attilánál! :)

Először is: kihagyhatatlan, hogy

Dóri és Balázs 

esküvőjéről ilyen remek, színes betűkkel emlékezzünk meg. Mert ebben (legalábbis a számunkra) sok minden benne van. Első ránézésre csak a dekorációra utal, de azért elárul róluk valami fontosat: sikerült megőrizniük felnőttkorukra is azt a játékosságot, amit néhányan a gyermekkorukban felejtenek (pedig jól jön az még később is) – és ezt nagyon szerettük. Reméljük, hogy kitart még sokáig. :)

Emellett volt más is, amivel vidám pillanatokat szereztek nekünk már nap közben is – és utólag, a képeket válogatva ismét. Azt hiszem, nem jártunk még olyan esküvőn, amit önmagában a vőlegény/menyasszony arcjátéka, mimikája igazán szórakoztatóvá tud tenni… ebben a műfajban Balázs és Dóri viszi a prímet. Az itteni képválogatásban is van egy-két gyöngyszem, de a diavetítés alapos megfigyelése még többet ad. Nem ez az egyetlen ok persze, amiért a diavetítést érdemes megnézni… :)

Merthogy jelen blogbejegyzés lényege természetesen egy esküvői diavetítés: fogadjátok szeretettel! Így láttuk mi Dóri és Balázs esküvőjét:

-> A szélesvásznú változatért pedig kattintsatok ide!

A képek kattintásra jóval nagyobbra is nőnek ám… :)

Az első találkozón minden párt meg szoktunk kérdezni, hogy miért éppen minket választottak – hiszen oly sok esküvőfotós van az országban. Így Blankát és Bálintot is kérdőre fogtuk, a válaszból pedig két fontos dolog derült ki: az egyik inkább lelki, a másik inkább szakmai. A lelki tényező: fontos volt nekik, hogy aki az esküvőjüket fotózza, a számukra legfontosabbakról hozzájuk hasonlóan gondolkozzon, és például egy templomba ugyanazért lépjen be, mint ők.

Az inkább szakmai, fotózáshoz kötődő észrevétel pedig, amit megjegyeztünk: megemlítették Bori és Zoli esküvői képeit – azt a bizonyos esküvőt, esküvőfotós pályafutásunk egyik legszebb emlékét Kisjakabfalváról, a régi túronyi református templom festett fa padjaival és mennyezetével, a villányi tájjal, és összes gyönyörű részletével, varázslatos hangulatával. Nem ők az elsők, akik megemlítik – de most utólag már világos, hogy miért is jutott eszükbe… :)

Merthogy Blanka és Bálint az ország egyik legszebb vidékére vitt minket, ahol ráadásul nem csak a táj, de a falu, Jósvafő is egy kis csoda. Ehhez vegyük hozzá a kazettás mennyezetű, domboldalban épült, szépséges régi református templomot, vagy mondjuk vessünk egy pillantást az ízig-vérig a helyhez illő részletekre és dekorációra, és talán már az is ráérez a hangulatra, aki nem volt ott. Külön figyelmébe ajánlanám az időjárás miatt folyton aggódóknak: sátras esküvő volt a parókia udvarán, dél körül az év egyik legkomolyabb felhőszakadásával – és mindez mit sem ártott a hangulatnak. Csupán a délutáni kreatív fotózás remek felhőit, és végtelen kilátást nyitó tiszta levegőjét köszönhettük neki. :)

Együtt volt ismét mindaz, ami egy esküvőt Magyarországon széppé tehet, és ami jellegzetesen ide illik. Igyekeztünk mindezt egy rövidke diavetítésbe csomagolni, fogadjátok szeretettel! :)

-> A szélesvásznú változatért pedig kattintsatok ide!

Két kis bolondot fotóztunk jó egy hete.. két, nagyon kedves kis bolondot. :)

Hova máshova mehetnénk ilyenkor, mint a vidámparkba – vagy ahogy most hívják, Holnemvolt Parkba. Azt sejtettük, hogy hozzájuk illő környezet lesz (bár lehet, hogy egy idő után tetszőleges parkot megvidámítanának :) ) – azt viszont előzetesen nem gondoltam, hogy ilyen kalandos kihívás lesz a fotós számára. A pörgő körhintáról hanyatt dőlve fotózás után vagy 10 percig tartott, mire nagyjából magamhoz tértem… a hullámvasút valamelyik kanyarjában pedig hajszál híján elengedtem a fényképezőgépet. Azt mondjuk el kell ismerjük, hogy a végén, a forgó hordónál visszavágtunk: akkor mi szórakoztunk igen jól a szilárd talajon állva, miközben Orsi és Peti (sikertelenül) küzdött a talpon maradásért – sőt, Orsi szinte a vérét adta az átjutásért. De végül mindannyian túléltük, így képeink is vannak, menyasszony és fotós is maradt az esküvőre. :)

Ennek örömére fogadjátok szeretettel az alábbi diavetítést – mi ezzel készültünk az esküvőre. :)

-> A szélesvásznú változatért pedig kattintsatok ide!

A képek kattintásra kicsit nagyobbra is nőnek... :)

Idéznék egy vasárnap késő esti levélből:

(…) e hét kedden szeretnék egy kis meglepetést okozni.. na jó, nem olyan kicsit… lesz benne gyűrű is :)

Szó szót követett, így végül tegnap estére felcsaptam lesifotósnak – igaz, az (immár) vőlegény tudtával és kérésére (aki, mint lentebb látható, a háta mögött elégedetten nyugtázta is a rejtőzködő üzemmódot). Így aztán bár hallani nem hallottam, de a Duna-partról egy teleobjektíven keresztül láttam: igent mondott. :)

Minden további hosszú mesélés helyett pedig következzen néhány képben mindez:

A képek kattintásra kicsit nagyobbra is nőnek!