Képfényező blog | fotók, gondolatok…

A nyáron ismét sokat kirándultunk a Balaton-felvidéken, és felkerült néhány hely a listára, ahova mindenképpen szeretnénk elvinni valakit fotózni – így jutott Daninak és Barbarának a Halom-hegy tetején épült kilátó. Komolyan vették, hogy hegytetőre megyünk, tisztességesen bemelegítettek (azért nem feledve, hogy borvidéken vagyunk)… :)

Utána már csak a magasságot kellett leküzdeni, és feljutni a hegytetőre – ez van, akinek kényelmesebben sikerült, és van, aki ismerkedni a kezdett a házasság nehezebb oldalaival is. :))

A hegy tetején azért a kilátás, a környezet és a (még a hely adottságaihoz képest is szép) naplemente megtette hatását, picit azért változott a hangulat. Még pár nap az esküvőig, reméljük, hogy a teherbírást, a vidámságot és a külvilágot kizáró egymásra figyelés képességét is megőrzitek. :)

(a képek kattintásra megnőnek ám! :) )

Az egyik kedvenc képem 2017-ből. :)

Ismét egy nemzetközi esküvőn járhattunk, és bár a névből sejthető, feltesszük azért bemelegítésnek a találós kérdést: milyen országból érkezhetett az alábbi társaság jelentős része? :)

Nem tudom, létezik-e a világon jellegzetesebb gesztikuláció. :)

Az esküvő pedig éppen úgy és éppen azért (is) volt jó, amire az ember egy legalább részben olasz társaságtól számít. Először is, mivel indul a nap, közvetlenül a nyakkendő felkötése után: naná, hogy espresso! :) És persze nagy, életteli társaság, rengeteg történés, pezsgés, egymásba nyakába boruló gratuláció, eleinte a táncparkettet (is) uraló gyerekek, akik egy idő után azért kidőltek… igen jópofán, a táncparkett szélén anya ölében vagy egy ottmaradt fotelben. :)

És persze nem véletlen azért az sem, hogy milyen magyar lányt (és családot) választ egy olasz vőlegény. Bár nem voltam ott, de Eszter elmeséléséből és főleg képeiből tudom-látom azt a szívet melengető közeget, ahonnan Tünde eljött, és nagyon-nagyon szeretem azokat a készülődős képeket, ahol egy széles mosolyba öltözött örömapa (is) igazgatja a ruhát nagy gonddal a lányán; és amennyire egy ilyen futó találkozásból megállapítható, a világ legkedvesebb bátyja is Tünde révén került az esküvőre. :)

Ezek után talán már az is érthető, hogy az alábbi kép ( Ⓒ Eszter) miért lett az egyik kedvenc menyasszony-portrém: a szemekben bújkáló összes vidámság, a játékosan elszabadult hajtincsek, a mosoly és a természetesség – minden benne van, amiért mi fél nap alatt megszerettük Tündét. Federico biztos tudna még mesélni, neki több ideje volt és lesz. :)

Mindjárt következzen is az esküvői diavetítés, a bejegyzés végén pedig egy válogatás a kedvenc képeinkből (amelyek kattintásra nagyobbra is nőnek ám!):

Szép ez a város… nagyon szép. Ezzel még nem is nagyon szokott senki vitatkozni. De hogy megnyugtató, csendes, lelkünket üdítő sétákat lehetne tenni a város közepén, a Lánchídnál, az Alagútnál vagy a Várban: ez már meglepőbb. Pedig semmi más nem kell hozzá, csak egy jó vekker, és a biztos elhatározás. Tünde és Federico eljutott az elhatározásig, és ezért igen hálás vagyok nekik. Az utóbbi évek során fotóztam sokat Budapesten, de ezek itt a kedvenc képeim hosszú idő óta. :)

Rövidesen következnek az esküvő képei is, de addig még gyönyörködjetek velünk együtt az ébredező városban, és az összetartozás szépségében a következő diavetítéssel, és néhány kedvenc képünkkel a bejegyzés végén:

A bélyegképekre kattintva előbújnak a szélesvásznú képek is! :)

Nyilván nem nehéz rögtön megkedvelni egy párt, akik eljönnek velem a kedvenc helyeimre, ráadásul szeretnek is ott lenni. Eleinte persze, amíg egy esküvőre készülő párból még csak egy érdeklődő e-mailt látok, mindig nagy talány, kik is ők valójában. Az első beszélgetés után (akár személyesen, akár csak Skype-on „találkozunk” a távolság miatt) már picit többet tudunk egymásról, de sok igazán fontos dolgot még nem.

Az első fotózás (rendszerint a jegyesfotózás) ezért mindig izgalmas élmény. Ott derülnek ki olyan apróságok, amit nem lehet megkérdezni és leírni, és ami egy beszélgetésben még nem igazán látszik. Olyan egészen pici, de mindennél fontosabb apróságok, ahogy két ember egymáshoz fordul, meghallgatja a másikat, kérdez-válaszol-reagál, egy szűk ösvényen felsegíti egymást, összebújik, vagy egy üresjáratnak tűnő időszakban beszélgetni kezd, együtt van.

Ez a fotózás Zsófival és Dominikkal a Balaton-felvidéken éppen csak érkező-kezdődő nyárral nem csak virágzó gyümölcsfák mögött hullámzó dombvidék, és a téli álmából ébredező nádasba végre kikerült stégek miatt volt öröm nekem, hanem sokkal inkább ezen apróságok miatt. A nyarat indító jegyesfotózásból készült diavetítést és néhány kedvenc képünket láthatjátok lentebb – ezzel várjuk majd a nyarat záró esküvőt. :)

A képek kattintásra nagyobbra is nőnek ám! :)

Egy évekkel ezelőtti őszi hajnal óta felkerült a bakancslistámra három esküvő. Most már talán le merem írni, hiszen a hétvégén már a másodikra a készülünk… és egyszer biztosan eljön ideje majd a harmadiknak is. :)
Bíztató sor ez, mert tavalyi év csúcspontja, legalább a jegyesfotózások terén jó eséllyel Szisziék balatoni nádasos-naplementés, illetve stéges-napkeltés sorozata volt; és Zsófiék ezzel a szentendrei, Duna-parti napkeltés fotózással szintén egy erős képsorozattal leptek meg.

A hajnali fotózást menő. Aki bevállalja, az már helyből elnyerte erős szimpátiámat, ráadásul jól is jár. Mert nem csak remek fényeket kap, de emellé a soha máskor meg nem tapasztalható csendet és nyugalmat is olyan helyeken, ahol máskülönben nyüzsgés és zűrzavar lenne.

A hajnal egy érdekesen “fordított fotózást” eredményez egyébként: mert ha este megyünk fotózni, akkor a legszebb fényviszonyok a legvégén várnak minket – mire belejöttünk, megszoktuk. De most az első két kép után erős késztetést éreztem, hogy visszapakoljam a fényképezőgépet a táskába, és haza is menjünk – mert innen már csak lefelé vezet az út. Valószínű, hogy az idei évem legszebb fotója megvolt, nem is tudom, mit várhatnék a továbbiakban… de végül azért nem bántam meg, hogy maradtunk még. :)

A lentebbi diavetítésből kiderül, milyen Szentendre hajnalban (spoiler: nyugodt, békés és csodaszép!), a bejegyzés végére pedig összeválogattam néhány kedvencet. Mindenki melegíthet vele az esküvőre! :)