Mariann & Dani
Jó emlékeket őrzök erről a két szép kiskunhalasi nyári napról. Ami elsőként eszembe jut, az a figyelmesség, törődés és felelősség – én is tanultam abból, hogy milyen természetesen, alig észrevehető módon, minden felesleges színpadiasságot mellőzve tudott vigyázni Dani a menyasszonyára-feleségére. Nem is tűnt fel rögtön, de elég sok “intenzív” időt töltök el egy esküvő során a vőlegénnyel-menyasszonnyal, és esetleg a családjaikkal – és ilyenkor első sorban nagyon figyelek. Őszinte képeket, olyanokat, ami a nekik is fontos dolgokról szól, csak így lehet készíteni… szeretem észrevenni az ilyen apró rezdüléseket.
Azután, ahogy az elején említettem, két napot töltöttem Halason, elsődlegesen azért, mert a kreatív fotózást az esküvőt megelőző nap késő délután-estére terveztük. Mindig örülök az ilyen lehetőségeknek, nem véletlenül ajánlom mindenkinek (a slideshow alapján alighanem kiderül, miért). Csend, nyugalom, szépséges esti fények, meghitt pillanatok – a másnap “zaja” ilyenkor még távol van. Megismertem egy derűs, mosolygós menyasszonyt is – két olyan ember, akikkel egyszerűen jó volt eltölteni az időt, és akiknek láthatóan jó együtt lenni. Hab a tortán, hogy kb. 10 perc után már gyanússá vált a menyasszony feltűnően könnyed és elegáns mozgása – rákérdeztem, és igen: balettozott valaha. Ezt valahogy mindig kiszúrom. :)
Remek baráti társaságot ismerhettem meg az este folyamán, olyan embereket, akik közé szívesen visszamegyek – és nagyon úgy tűnik, erre lesz is idén alkalmunk. :) Csak egy apróság, amit én korábban máshol még nem láttam, de nagyon tetszett: amikor a nászajándékokhoz értünk, előkerült egy üres könyvespolc, és kiderült, hogy mindenki hozott egy könyvet (amit fontosnak tart) ajándékba. Érdekes és jó volt látni, milyen sokféle jó ötlet volt… :)
És ahogy mondtam, idén is megyünk fotózni ehhez a baráti körhöz, Halasra – és amire kicsit büszke is vagyok: amikor találkoztam az idei házasulandókkal, megkérdeztem tőlük, hogy miért engem választottak, mi az, ami tetszett nekik. Annyit mondtak: ismerik Daniékat sok éve már, és ahogy elnézegették a kreatív fotózáson készült képeket, arra jutottak, hogy ők maguk voltak. Őszinte volt, természetes.
Mindig szeretném, hogy így legyen. És ezzel együtt fontosak a lemenő nap fényei, a harmonikus kompozíció, vagy a háttérben megbúvó fasor ritmusa, mert anélkül nincs minőségi fénykép; de ha a látvány elnyomja a hitelességét, akkor fabatkát sem ér…
A bejegyzés alján látható a szokásos rövid válogatás, a lentebbi képre kattintva pedig az esküvői fotóiból készült zenés diavetítés látható:
Tags: Esküvő, Kiskunhalas, Kreatív, Történet
Kapcsolódó fényképek:
Mariann & Dani-galéria
This entry was posted on Thursday, March 11th, 2010 at 9:00 am and is filed under Esküvő. You can follow any responses to this entry through the RSS 2.0 feed. You can skip to the end and leave a response. Pinging is currently not allowed.